Lótusz születés

 A lótusz szülés fogalmát egyelőre kevesebben ismerik, pedig a természetes és gyengéd születéshez kapcsolható. Arról szól, hogy a baba méhlepénnyel való kapcsolata minél tovább fennmarad, nem vágják el a köldökzsinórt a szülés után. Ez a kapcsolat eltarthat 3-5, de akár 7-10 napig is. Ez a „szülési” mód egyfajta megnyugtató átmenet a baba számára a méhből a világunkba érkezés között.

A méhlepényt és a köldökzsinórt megmossák, áttörlik, majd különböző gyógynövényekkel (levendula, rozmaring, stb., mások ezek sóval kevert változatát használják) beszórják. A korai napokon jelentkező (3-4) ammónia szagot egy kevés illóolajjal szokták semlegesíteni. Az el nem vágott köldökzsinór, amíg a méhlepény lüktetése meg nem szűnik, a normális szüléshez képest 30-50%-kal több vért juttat a baba szervezetébe, ám a méhlepény feladata a szülést követő néhány órán belül befejeződik. Úgy tartják, hogy az energiaáramlás viszont ezen a ponton túl is folytatódik, amíg a baba készen nem áll a leválásra.

A Sacred Birthing szerzője Sunni Karl szerint a baba és a lepény közös auramezőben léteznek és amikor a köldökzsinórt elvágják, hirtelen az aura egyik fele eltűnik. Ennek a fél energiamezőnek a pótlása a babának hatalmas erőfeszítés. Egy traumás szülés után, vagy ha a csecsemő esetleg nem tökéletes egészséggel születik, szükség lehet erre az extra energiára.

A szülés után komoly logisztikázást kíván a szülőktől a baba és a méhlepény közti kapcsolat megtartása, de megéri: a lótuszbabák kevesebbet sírnak, nyugodtabbak, békésebbek. Gyakran nem öltöztetik fel a születést követően a kisbabát, hanem meztelenül kerül az anyukája mellkasára. Az első 15-20 órát hol az édesanyja, hol az édesapja lehetőleg csupasz mellkasán tölti. Kevesebbet mozgatják a csecsemőt, nem jellemző, hogy egyik helyről a másikra vinnék, felkapkodnák, leginkább csak óvatosan forgatják és az édesanya csak rövid időre hagyja magára a babát. A bőrkontaktus az aranyórákon túl is megmarad.

Sokan fertőzésveszélyesnek gondolják, hogy a folyamatosan „bomló” méhlepény az újszülöttel kapcsolatba kerüljön, de ilyenkor nem a méhlepény rohadva bomlására kell gondolni. Legtöbbször szárító hatású növényekkel, sóval kezelik a lepényt, hagyják a levegővel érintkezni, így a száradása gyorsabban megy végbe. Leginkább szita-szerű kosarakban vagy direkt erre a célra varrt zsákocskákban tárolják, hogy átjárja a friss levegő, így nincs különösebb szaga. Sokan azt állítják, hogy a méhlepénynek és a köldökzsinórnak eleve csecsemő illata van.

Magyar nyelven kevés információ olvasható róla, de 'lotus birth' angol kifejezéssel több találatot is hoz a gugli és a youtube is.

Itt, az etsy-n pedig gyönyörű 'lotus kit'-ek, avagy lótusz készletek láthatóak.

Itt pedig gyönyörű képek, többek között a használt gyógynövényekről (rózsaszirom, rozmaring, zsálya, levendula) és egy bambusz gőzölőről. 

Ha pedig bővebben olvasnátok a lótusz szülésről, akkor a külföldi anyagon kívül ezt a magyar blogot ajánlom.

Ti mit gondoltok a lótusz szülésről?